A Dóm tér 12000 négyzetméter nagyságú, a püspöki palota, a papi szeminárium, az apáti kollégium, az egyetem épületei határolják. Az árkádok alatt Klébelsberg Kúnó ötlete alapján nemzeti pantheont alakítottak ki.  A Nemzeti Emlékcsarnok hivatalosan 1930-ban alakult, ekkor 45 szobor állt itt. Mára több mint 120 alkotást csodálhatunk meg. Többek között megtaláljuk Szentgyörgyi Albert (szeged Nobel-díjas tudósa), Shulek Frigyes (a fogadalmi templom tervezője), Bálint Sándor  (néprajztudós, a legszögedibb szögedi), Radnóti Miklós, Erkel Ferenc, Móra Ferenc, Madách Imre, József Attila, Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János szobrát is.

A templom mellett áll a Szentháromság szobor, melyet 1890-ben Köllő Miklós készített. A szegedi nagy árvíz emlékére emelték.

A Dömötör torony Szeged legrégebbi épülete. Alapjai XI. századi román építészeti alapúak, falai pedig kora gótikus XII. századi eredetűek.  A Dóm helyén álló Szent Demeter templom bontásakor bukkantak rá.  Rekonstrukcióját Rerrich Bélának köszönhetjük. A torony falába vágott új ajtó fölött látható Szeged legrégibb szobra a kőbárány másolata. (A bárány szeged címerállata.) A torony kovácsoltvas kapuja az emberi élet egyes állomásait mutatja be, melyet az Élet Kapujának  neveznek.

 A zenélő óra

A tér egyik érdekessége Csúry Ferenc órásmester zenélő órája, melyet Rerrich Béla tervezett.  A "Szeged hírös város..." kezdetű dal egy-egy sorát játssza az óra minden negyedórában, egészkor a teljes dal hallható. Az óra a középkori egyetemek egyik szimbóluma, a számlap körül kis ajtók mögül az egyetemi tanács tagjai és a ballagó diákok jelennek meg. Nyáron,  12:15-kor és 17:45-kor a az óra figurái kijönnek és körbe-körbe sétálnak, miközben az óra zenél. Aki  Szegeden jár, az egyszer feltétlenül nézze meg!